Kenyér és szölő
1 fejezet
1975 szeptember eleje volt és egy farmotoros Ikarus busz kanyarodott be nagy füstöt eregetve az iskola udvarára.
A sofőrön svájci sapka volt haja vállig ért és szintén nagy füstöt eregetett ,mert a szája sarkában füstszűrős filtol lógott , a doboza a köpenye felső zsebéből hanyagul kilógva . Mikor megállt odaszólt
-Na pajtikák kit vihetek el egy körre, a lányok ülhetnek mellém és nagyot nevetett ,majd elővett egy golyós rágót ,ez kávés ám pajtikák, na kellene mi ?
Gyerekek felszállás - kiáltott oda a várakozó gyerekcsoporthoz a tanárnő ,mintha észre sem vette volna a söfőr beszólását. Na mi lesz már gyerünk mintha élnétek, mindenki lehetőleg az iskolai ülésrend szerint üljön a másik mellé , Antika megértetted szólt oda a Gere Antihoz és meg ne lássalak az Évike vagy az Erzsike mellett . Igen tanárnő, hát persze megyek hátra ,mondta lesújtva anti .
Hát igen a Csetneki évi és a Bihari Erzsi az összes fiú beléjük volt szerelmes ők meg csak nevetgéltek és susmurogtak hát ki tudja miről , talán a fiúkról ,na ja .Hát ez van .
És akkor megfagyott mindenki jött Árpád bácsi a énektanár ,senki nem tudta hogy ő is jön ,de jött bizony ,a nagy kulcs csomójával gondolom, mert mindig nála volt
és hát akit kinézett az órán magának annak annyi volt, mert repült a kulcscsomó sebesen és váratlanul , ki tudja hol állt meg csak akkor amikor felnyögött valaki fájlalva a fejét ,vállát vagy a hátát .
Így hát lehetőleg mindenki meghúzta magát az énekórán de inkább láthatatlannak tetette magát hátha megússza , és hát persze nagyon lassan semmi hirtelen mozdulat nehogy magára vonja Árpád bácsi figyelmét , így mindenki várta nagyon nagyon a csengőt mikor szólal már meg, A zene órák mint valami lassított film nagyon lassan teltek.
Karcsi mikor meglátta Árpád bácsit gyorsan visszaszaladt a kapu mellett parkoló riga motorhoz és már búkósisakkal tért vissza ,biztos ami biztos alapon.
Ferike gyerünk felszállás ,- ez én voltam - de tanárnő még várnom kell egy kicsit ,mi viszont nem várunk gyerünk,gyerünk mindenki felszállás. Így hát felszálltam ,az ablakból
még néztem a kapu felé hátha megjelenik anyám ,mert hogy tegnap megigérte hogy itt lesz mielőtt felszállok a buszra és hoz nekem valami útravalót mert csak egy nagy kiflit sikerült tegnap beraknia igaz az is már tegnapi volt de a kedvenc hálós szatyorját odaadta hogy abban vihetem ,utána még visszamentem a konyhában hogy megmondja neki hogy kakaót és párizsis zsemlét hozzon vajasan azt szeretem nagyon ,tudom,tudom mondta és kiküldött hogy készüljek holnapra ,kifelé menet a teraszról még halottam hogy elsírja magát talán rosszkedve volt ,nem tudom ,de a busz elindult közben anyám nem jött ,szomorú lettem ,vajon mi történhetett.
Az úton mindenki óvatosan nézelődött árpád bácsit keresve , de ő csak a sofőr mellett álldogált és szóval tartotta aki egy idő után egy lapos üvegett adott neki amit meg is húzott ,lehetőleg többször és igen jó kedve lett így árpád bácsi kilőve.
Az odafele út így igen vidáman telt el .
2 fejezet
A Strázsa hegy sok kis pince soros és szölős kertes domb oldal volt , Szente Lajcsi haverommal kora tavasszal voltunk itt , csak úgy lödörögni ,amikor megjött Lajcsi bátyja Zoli, egy tűzpiros Mz 250 -sel hátul a barátnőjével , Marival.
-Hát ti mit kerestek itt szólt oda Lajcsinak mikor megálltak ?
- Csak szétnézünk nem szabad ?- mondta Lajcsi
- Pofád befogod öcsi, anyuék tudják hogy itt vagytok ?
-Hát a Mari Szülei tudják hogy itt van veled ,-vágott vissza Lajcsi .
-Öcsike gyere csak ide és félre húzta, Mari te meg bemehetsz mutatott az egyik pinceajtóra ,Mari be is ment de még visszaszólt rágózás közben hogy nem várok ám sokáig rád,és még fújt egy lufit a rágójával.
-Jólvan megyek mindjárt -válaszolt Zoli idegesen.
-Na öcsike beszóltál ?, jól van most az egyszer elnézem de megne halljam hogy elpofázod hogy kivel voltam itt.
-Jól van na , de kipróbálnám a mocit mondtam már párszor nem ?
- Eszednél vagy öcsi üvöltötte Zoli ez egy Mz 250 -es 240cm3 14 lóerős vadállat .
- Jól van akkor majd hazafele ha találkozok a Mari szüleivel és megkérdezik hogy nem láttam e Marit akkor majd mondom hogy egy vadállattal sétalgatott a pincesoron.
-Na öcsike most van vége neked meszeltek ,és már emelte a kezét lajcsira mikor kinyilt a pince ajtó és a Mari kiszólt hogy -Zolika unatkozok , megyek a barátnőmhöz .
-Mész te ám a tatai rossebhez nem a barátnődhöz ,maradj már magadnak ,mindárt megyek csak eligazítom az öcsémet.
-Siess mert Mari unatkozik szólt Lajcsi gúnyolódva a barátnőjét én is megnézném.
-Na idefigyelj te kis satnyadék nem érek rá ,mehetsz egy kört , de ide figyelsz rám és mutatta a két újjával a szemét , ahogy tanítottam ,de ide figyelj ha valami baja lesz
a mocinak hát akkor neked és a haverodnak -ez voltam én -nektek annyi ,meszeltek nektek.
Ne parázz már , mi lenne már, előbb motoroztam mint te -válaszolt lajcsi .
Öcsike tűnés , dolgom van és oda dobta a kulcsot lajcsinak.
Na itt kezdődtek a bajok
Lajcsi tényleg motorozott már kente neki jól , mikor már mentünk egy kört és visszafordultunk a pincékhez az egyenesben odarántotta a gázt az első kerék lekapott a
szőlő barázda szélébe ekkor megdobta a motort próbálta visszahozni de még egy mélyebb barázdába csúszott a kerék igy fékezett hirtelen én meg repültem hátulról
úgy 10 métert a szölők közé ,lajcsi meg elesett a motorral együtt .
Arra emlékszem hogy lajcsi jön oda hozzám de nem hallottam mit mond csak a szája járt,és rángatott, szédültem nagyon, de felkeltem imbolyogva ,ekkor hallottam meg lajcsi hangját ,öregem hogy nézel ki mint akit a kutyák téptek meg
Magamra néztem, hát a piros melegítőm CCP felirattal amit a múlt héten kaptam fehér torna csukával, hú anyám látná nadrágszára elszakadva a csuka csupa kosz
mi lesz ebből , lajcsi meg csak óbégatott.
-Jól vagyok ne üvöltözz már ,mi van a motorral ?
-Egybe van szerencsére mondta sóhajtva de menjünk vissza szálj fel
-Eszednél vagy dehogy ülök fel, megmaradok a babettánál. -nekem ez volt az első motorom egy sárga babetta később elcseréltem egy kereszt orsós tesla magnóra.
Visszavittük a motort letakarítottuk, épp végeztünk mikor jött ki Zoli lenyugodva, fütyörészve, láthatóan jó kedve volt .
-Na mi van sutyerákok ,minden rendben van ?,hát te ferike kérdezte elképedve hogy nézel ki verekedtetek ?
Dehogy csak lecsúsztam a dombról véletlenül .
Aha persze na hadd nézzem csak a kicsikét ,gyorsan átnézte a motort körbe járta közben fütyörészett aha ,na jól van szerencsétek van ,na de most már menjetek a búsba sok a dolgom .és rágyújtott egy fecskére füstszűrős kiáltott még oda hozzánk , kellene mi .
Majd anyunak mondom hogy már a füstszőrős a divat vágott vissza lajcsi .
Őcsike az anyád úristenit tűnés és pofa be, húzzatok mint a vadlibák.
Szóval erre a strázsa hegyre tartottunk éppen iskolai szőlő szüretre az emlékek nem voltak éppen vidámak.
3 fejezet
Begördültünk egy nagyob tisztásra , a pincesorok között ,mindenki tolakodott lefelé , akkor már állt ott két busz a többiek már beálltak a szölő sorban amit majd szednek.
-A 7 b ezzel a sorral fog kezdeni kiabált a tánárnénink,mindenki jöjjön erre .
Megkerestük egymást Karcsi és Anti ,még hozzánk vágódott szlávik jóska is mentünk a sorunk felé amikor a szomszédos szölő sorból nevetve előbújt Lajcsi .
-Na mi van pajtikák van valami kajátok nem ettem még ma zoli elől futottam egész nap .
- Hát te mit keresel itt, ti nem is szüreteltek ma ,kérdeztem Lajcsit egyébként is csak egy kiflim van .
-Nem baj gyertek csak velem szerzünk valamit és a mulkori pince felé vette az irányt tudom hol a kulcs Zolit kilestem a multkor .
- Lajcsi állj már meg mennünk kell szüretelni , kiabáltam utána .
-Pajtikák üres gyomorral nem lehet dolgozni na gyertek már .
Hát mit tehettünk mentünk utána ,a kulcs viszont nem volt sehol.
-Nem értem itt kellene lennie, még egyszer megemelte a fatuskót körbejárta ,gondolkodott ,hacsak kiáltott fel rejtelmesen és azon nyomban az ajtóhoz toppant
és lenyomta óvatosan a kilincset ,aztán hirtelen megállt és hallgatózott aztán elmosolyodott ,visszahúzta a kilincset óvatosan odajött hozzánk és annyi mondott
lőttek a füstölt kolbásznak ,gyertek csak menjünk arébb egy kicsit.
-Mi van Lajcsi mit hallottál ,kérdeztem ijedten.
-Majd meg tudod időben csak várjunk eg kicsit ,de addig adhatnátok egy kis kenyeret ?
-Egy szelet kenyeret tudok adni mondta bizonytalan hangon Anti .
-Jó lesz az és odalépett egy vecsési piroshoz letépett egy jókora fürtöt és elkezdte enni a kenyérrel ,ennél kell jobb kaja pajtikák kérdezte nevetve .
Erre mi is letelepedtünk a fűre és elkezdünk enni követtem Lajcsit én is szölővel ettem meg a kiflimet.
Majdnem befejeztük a falatozást mikor kinyílt a pince ajtó és nagy elképedésünkre ki jött rajta a busz sofőrünk és egy tanárnéni a 7a osztályfőnöke.
-Na erről beszéltem hapsikák a többit ki találjátok ,remélem, és nevetett.
- A tanárnő mikor meglátott minket gyorsan elfordult és elviharzott az osztálya felé .
-A sofőr rágyújtott egy cigire végigmért mindannyiunkat és épp már szólni akart valamit amikor megjelent Árpád bácsi kicsit jókedvűen ,és odaszólt a sofőrnek ,te józsikám van még abból a szilvából , kérdezte úgy megszomjaztam mondta nevetve.
-Árpikám ,már hogyne lenne, neked raktam félre , mert tudod aki a zenét szereti az mind a jóbarátom , mert hogy a Csenyéti dombtetőn integet a szeretőm , selyem kendőt lobogtat, engem oda csalogat énekelte átéléssel . Avval elővette a lapos üveget átadta Árpád bácsinak és közben hátrafordulva a mutató ujját a szája elé rakta jelezve hogy kussoljunk a történtekről .
Nekünk se kellet több elrohantunk az osztályunk felé beviharzottunk a szölő sorba és elkezdtük szedni a fürtöket.
A végén minden osztályt külön mértek le hogy mennyit szedett , a7/a osztály nyert az osztályfőnökük megköszönte a gyerekeknek és a szölős gazdáknak a tsz elnöknek,
a munkaközösségi elnöknek,meg ki tudja kinek , és hát persze Józsinak a söfőrnek aki még mindig Árpád bácsival ölelgették egymást ,és énekelték a babám csókja de édes
Az biztos hogy ennyi kenyeret és szölőt azóta sem ettem, és a mai napig nem szeretem a szölőt .
1975 egy szép őszi nap volt, és egy iskolai szüret.
Ülök a padon a szöllős kertem végében nemsokára szüretelni kell és elmosolyodok a Szente lajos a Karcsi , Anti és a többiek hát igen örök emlék már csak az a
szeptemberi nap .